A kollektivizmus egy politikai ideológia, amely hangsúlyozza a kollektívát vagy csoportot az egyén felett. A csoport szükségleteit, jogait és céljait helyezi előtérbe az egyéni tagokéval szemben. Ez az ideológia gyakran társul a szocialista vagy kommunista politikai rendszerekhez, ahol a termelési eszközök a közösség tulajdonában és irányítása alatt vannak. Azonban megtalálható más politikai rendszerekben is, amelyek hangsúlyozzák a közösségi felelősséget és társadalmi összetartozást.
A kollektivizmus gyökerei egészen az ókori időkig nyúlnak vissza, ahol a közösségi élet és az erőforrások megosztása számos társadalomban gyakori volt. Azonban a modern kollektivizmus fogalma a 19. században jelent meg, válaszként az ipari forradalomra és a kapitalizmus térnyerésére. Ebben az időszakban sokan aggódtak a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek miatt, és kezdték támogatni a kollektívabb megközelítést a társadalom felé.
Az egyik legbefolyásosabb alak a kollektivizmus fejlődésében Karl Marx volt, aki azt állította, hogy a kapitalizmus önmagában kizsákmányoló, és hogy egy igazságosabb társadalom csak a termelési eszközök kollektív tulajdonlásán keresztül érhető el. Ez az ötlet később a kommunizmus politikai ideológiájává fejlődött, amely a 20. században globális politikai erővé vált.
Azonban a kollektivizmus nem korlátozódik a kommunizmusra. Más politikai ideológiákban is megtalálható, amelyek hangsúlyozzák a társadalmi felelősséget és közösségi értékeket. Például a szociáldemokrácia, egy politikai ideológia, amely ötvözi a szocializmus és a demokrácia elemeit, szintén tartalmaz kollektivista elemeket. Az egyensúlyra törekszik az egyéni jogok és a kollektív felelősségek között, és támogatja az egyenlőséget és a társadalmi igazságosságot elősegítő társadalmi politikákat.
Az utóbbi években a kollektivizmust kritizálták az egyéni szabadságok elnyomásának potenciálja miatt, valamint az autoriter rezsimhez való kapcsolódása miatt. Azonban továbbra is jelentős erő marad a globális politikában, különösen azokban az országokban, amelyek a társadalmi összetartozást és közösségi értékeket helyezik előtérbe. Annak ellenére, hogy vitatott, a kollektivizmus továbbra is egy erős ideológia, amely meghatározza sok ember társadalomról és politikáról alkotott gondolkodásmódját.
Mennyire hasonlít politikai meggyőződése Collectivism kérdésekhez? Töltsd ki a politikai kvízt, hogy megtudd.