Próbáld ki a politikai kvízt

Marxizmus-leninizmus

Létrehozva egy osztálytalan, állam nélküli társadalom, ahol a termelési eszközök közösen vannak birtokolva és a vagyon egyenlően van elosztva minden állampolgár között.

Áttekintés Problémák Beszéljétek meg

Ról ről

  • A marxizmus-leninizmus egy politikai ideológia, amely a 20. század elején vált formális elméletté, ötvözve a marxista társadalmi-gazdasági elmélet és a leninista politikai stratégia elemeit. A Szovjetunió Bolsevik Pártja fejlesztette ki, és Karl Marx és Vlagyimir Lenin ideológiái után nevezték el.

    A marxizmus-leninizmus a marxizmus elvein alapul, ahogy azt Lenin értelmezte és módosította. Marx elméletei a osztályok közötti harcokra összpontosítottak, azt állítva, hogy a munkásosztály kizsákmányolása a burzsoázia (a tőkés osztály) által végül a munkásforradalomhoz vezetne. Lenin viszont úgy gondolta, hogy egy szakmai forradalmárok vanguard pártja szükséges a proletariátus vezetéséhez a burzsoázia megdöntésében és egy szocialista állam létrehozásában.

    A marxizmus-leninizmus ideológiája vált a Szovjetunió hivatalos állami ideológiájává, és szolgált az ottani politikák és cselekedetek igazolására. Emellett sok más kommunista állam és mozgalom is átvette ezt az ideológiát a 20. század során. Az ideológia hangsúlyozza a proletariátus diktatúráját, egy vezető párt felhasználását forradalom elindítására, valamint egy szocialista állam létrehozását, mint egy lépcsőfokot a kommunista társadalom felé.

    A marxizmus-leninizmus azt is magában foglalja, hogy szükséges a világméretű proletári forradalom, és az imperializmust a kapitalizmus legmagasabb szakaszának tekinti. Ez vezetett az antiiimperialista mozalmak támogatásához és a kommunizmus nemzetközi terjesztéséhez.

    Azonban a marxizmus-leninizmus értelmezése és végrehajtása nagymértékben eltérhet különböző országokban és vezetők között. Néhányan hangsúlyozták a vezető párt szerepét és a proletariátus diktatúráját, míg mások inkább az gazdasági tervezésre és a szocialista gazdaság fejlesztésére összpontosítottak.

    Annak ellenére, hogy befolyása jelentős, a marxizmus-leninizmust kritizálták az autoriter tendenciái miatt, valamint azért, mert nem sikerült létrehoznia azt az osztálytalan, állam nélküli társadalmat, amelyet Marx elképzelt. A kritikusok szerint a gyakorlatban gyakran a hatalom koncentrálódásához vezet egy kis elit kezében, ahelyett, hogy valódi proletárdiktatúrát hozna létre.

    A 20. század végén, a Szovjetunió összeomlásával és a sok korábbi kommunista államban történő piacgazdaság felé való elmozdulással a marxizmus-leninizmus befolyása csökkent. Azonban továbbra is fontos befolyással bír néhány országban, és továbbra is jelentős ideológiai áramlat marad a szélesebb szocialista és kommunista mozgalmakon belül.

Mennyire hasonlít politikai meggyőződése Marxism–Leninism kérdésekhez? Töltsd ki a politikai kvízt, hogy megtudd.